INTERJÚ. EDELÉNYI DÁNIEL, a Vasas kapusa önkritikusan azt mondja, a második bajai gólnál hibázott, de vallja, hogy az élet megy tovább

„Tehetetlen voltam”

– Kis túlzással élve: négy helyzet, négy gól.

– Ez minden kapus rémálma – felelte Edelényi Dániel. – Egyelőre nem is tudom feldolgozni, kell is egy kis idő hozzá. Furcsa érzés, ritka, hogy négy lövésből négy gól születik.

– Árulkodó statisztikai adat: ugyanannyiszor kapitulált kilencven perc alatt a védelem, mint az azt megelőző nyolc bajnokin összesen.

– Ezt beszéltük az öltözőben, hogy azért ezzel a csapattal négy gólt kapni… Ez nem volt benne a pakliban. Sokan nem fogadtak volna arra, hogy a Baja győztesen, és ilyen gólkülönbségű sikerrel fog távozni. Számomra is meglepő, nem tudok mit hozzátenni. Nagyon rossz érzés.

– Min múlott a siker?

– Ezt nagyon nehéz megállapítani. Nem tudom, de ezt talán nem nekem kell eldönteni.

– Miként lehetséges, hogy egy Baja motiváltabb a Vasasnál?

– Akartak. Úgy jöttek ide, hogy három pontot visznek el, és ezért a szívüket-lelküket kitették. A pályán nem tizenegy ember, hanem egy csapat volt.

– Mit gondol, ön hibázott valamelyik találatnál?

– Sajnos igen. Úgy emlékszem, a második gólnál szabadrúgással jöttek a tizenhatos bal oldaláról, a bajaiak kapura lőttek, ami megpattant egy játékoson. A labda fölpördült, és lehet, hogy rosszul mozdultam ki a kapuból, túl messzire távolra jöttem, amit nem kellett volna, és szerencsés gólt szereztek. A tizenegyesnél, illetve a harmadik-negyedik átlövés-gólnál tehetetlen voltam.

– Mennyire lesz nehéz feldolgozni ezt a pofont?

– Az élet megy tovább. Vasárnap ezt rendbe tesszük. Mind én magamban és valószínűleg a csapat is. A következő fordulóban a Békéscsabával játszunk, és természetesen a minél jobb eredmény elérése a cél.