LEGFRISSEBB : INTERJÚ. GYŐRI TAMÁS szerint csapata, a MÁV Előre döntetlenre végezhetett volna a blasz-kettes bajnokin a Közgáz ellen |
INTERJÚ. GYŐRI TAMÁS szerint csapata, a MÁV Előre döntetlenre végezhetett volna a blasz-kettes bajnokin a Közgáz ellen
Horváth M. Attila 2007.09.21. 02:19
Alighanem zimankós téli este volt, amikor megcsörrent a telefon. A vonal egyik végén a korábbi tizenkétszeres válogatott egykori újpesti kedvenc, Eszenyi Dénes, míg a másikon az anno az élvonalban szereplő BVSC védelmét erősítő Győri Tamás. Utóbbi évek óta szállítja a gólokat a MÁV Előrének, mert a Tata becenévre hallgató futballista támadóként szerepel a jelenleg a Budapest-bajnokság II. osztályának első csoportjába besorolt alakulatban. Szóval Eszenyi Dénes csatárt keresett. Túl volt egy remekül sikerült őszön, hiszen az NB III, Mátra-csoportjában a Tura VSK nagyszerűen szerepelt, ám a fél szezon alatt tizenhét gólig jutó Csépányi Gábor Soroksárra szerződésével csatárínséggel nézhetett volna szembe edző, játékos és közönség. Ma már tudjuk: sem Eszenyi, sem Győri nincs már Turán, igaz, utóbbi nem is volt…
INTERJÚ. GYŐRI TAMÁS, a Budapest-bajnokság II. osztályában szereplő MÁV Előre támadója azt mondja, a középmezőny lehet a realitás
„Az NB III nekem már sok”
– Nemet mondott?
– Megköszöntem az érdeklődés, de mondtam, harminchét évesen az NB III nekem már sok – utalt Győri Tamás a több mint fél évvel ezelőtti megkeresésre. – Úgy éreztem, nem tudom vállalni.
– Csakúgy, mint az elmúlt vasárnap a Közgáz elleni vesztes bajnokin. Megsérült?
– Megszakadt a combizmom az előző meccsen, ezért nem öltöztem át. Így hétfőn az öregfiúk ellen sem játszhatok. (Az interjú vasárnap délután készült – a szerző.)
– Kitalálom: BVSC?
– Igen. Heti egy mérkőzés, hétfőn.
– Hogy ment a játék?
– Jól, egy meccset játszottam és három gólt rúgtam a Duna Cipőnek. Az első találkozón ugyanakkor nem voltam.
– Térjünk vissza a MÁV Előréhez. Félig-meddig kívülállóként mit mond: ha berúgják nulla-nullánál a büntetőt, nem kapnak ki kettő-egyre a Közgáztól?
– Szerintem egy ikszet hozhattunk volna, ha bemegy a tizenegyes. Ha a Gyuri (Váradi György – a szerző) minden meccsre tudna jönni, nem itt tartanánk. Láthatta, igen komoly képességű kapus, akinek nem itt lenne a helye, de az ő dolga, hogyan gondolja a további pályafutását.
– Ha már itt tartunk, ön is tarthatna máshol…
– Á, nem, ebben a korban már nem.
– Mire lehet képes idén a MÁV Előre csatárszemmel?
– Olyan sokat ugyan nem változott a keretünk, de jött egy-két fiatal. Azt mondom, ha a Gyuri is tudna minden mérkőzésre jönni, a középmezőnyt szerintem el tudnánk érni.
– Hány Győri-gól kellene ahhoz?
– Hát… Huszonöt-harminc biztos. De még lehet, az is kevés lenne.
– Tavaly meddig jutott?
– Azt hiszem, harmincig. Nem tudom, nem néztem pontosan utána, de a szezon végén már sérüléssel is bajlódtam.
– Meddig akar a pályán maradni?
– Sokáig.
– Öt jó év és három rossz?
– Az öregfiúkban biztos, illetve itt ez az egy év.
– Az életkorából adódik?
– Igen. Érzem, hogy sok a kettő együtt, főleg, ha vasárnap játsszunk, utána meg hétfőn az öregfiúk. De elhiheti, a szombat-hétfő ritmus is elég húzós…
|