13. FELSŐZSOLCA      26     6       3       17     38–69        21

Felsőzsolca: alsóház

Az újonc bár mindent megpróbált a jobb helyezés eléréséért, a tizenharmadik helyig jutott.

Egy esztendeje Felsőzsolcán nagy volt az öröm. A megyei első osztályból az NB III-ba kerülni még mindig nagy eseménynek számít. Nem véletlen, hogy Bodnár József társulata alig várta, hogy az első fordulóban megmérkőzzön a Turával. Mindamellett, hogy a TVSK könnyed sikert aratott (1–4), szimpatikus, szerethető csapat benyomását keltette az újonc.

A zsolcaiak bánatára így volt ezzel majd mindegyik vetélytárs, hiszen ahogy mondani szokás, sok vizet nem zavart a csapat. Ennek némiképp ellentmondaz a tény, hogy három győzelem mellett két döntetlent is elértek Szobóczkiék.

Tavasszal egy pont híján ismételt a társulat, ám amíg kapott gól átlagán javított a Felsőzsolca (ősszel harmincnyolcszor, tavasszal harmincegyszer kapitulált a védelem), a rúgottén nem sikerült (huszonkettő kontra tizenhat).  

ŐSSZEL

13 mérkőzés

3 győzelem

2 döntetlen

8 vereség

22–38-as gólkülönbség

11 pont

TAVASSZAL

13 mérkőzés

3 győzelem

1 döntetlen

9 vereség

16–31-es gólkülönbség

10 pont

HAZAI PÁLYÁN

13 mérkőzés

4 győzelem

2 döntetlen

7 vereség

23–33-as gólkülönbség

14 pont

HAZAI PÁLYÁN, ŐSSZEL

7 mérkőzés

2 győzelem

1 döntetlen

4 vereség

14–20-as gólkülönbség

7 pont

HAZAI PÁLYÁN, TAVASSZAL

6 mérkőzés

2 győzelem

1 döntetlen

3 vereség

9–13-as gólkülönbség

7 pont

VENDÉGKÉNT

13 mérkőzés

2 győzelem

1 döntetlen

10 vereség

15–36-os gólkülönbség

7 pont

VENDÉGKÉNT, ŐSSZEL

6 mérkőzés

1 győzelem

1 döntetlen

4 vereség

8–18-as gólkülönbség

4 pont

VENDÉGKÉNT, TAVASSZAL

7 mérkőzés

1 győzelem

0 döntetlen

6 vereség

7–18-as gólkülönbség

3 pont

14. NAGYKÁTA           26     3       4       19     23–95        13

Lenullázták önmagukat

Szégyen ide, szégyen oda: tavasszal tizenháromból tizenhárom csatát vesztett el az NSE, így borítékolható volt a kiesés.

Fejős Pál mintha érezte volna. Esztendőkkel ezelőtt is mondta, mondogatta, előbb-utóbb baj lesz. Nos, igaza lett az ötvenes éveiben járó, korábban legnagyobb sikereit Tápiószentmártonban az emlékezetes Magyar Kupa-meneteléssel arató mesternek. Az ősz végére tizenhárom meccs mindössze ugyanennyi egységet hozott a konyhára, ami édeskevésnek tűnt. A Veresegyház ellen hazai pályán (3–2), valamint Maglódon (2–1), és – hatalmas meglepetésre – Turán (3–2) is győzött a Nagykáta. Érthető volt, hogy a szép diadallal búcsúzó – a Tura ellen az őszi utolsó játéknapon játszott az NSE – Fejős Pál nem kívánt tovább az együttesnél maradni. Érkezett a kispadra az a Fényes Károly, aki korábban futballozott a Pest megyeieknél. A szakembernek finoman fogalmazva is nehéz dolga volt, úgyszólván a sárból kellett volna várat építenie – mint azt a tavaszi tizenhárom kudarc mutatja, csoda ezúttal sem történt. A kiesés után a megyei első osztályban alighanem jó pár évnek el kell telnie, hogy harmadik ligára esélyes csapat alakuljon.

ŐSSZEL

13 mérkőzés

3 győzelem

4 döntetlen

6 vereség

18–32-es gólkülönbség

13 pont

TAVASSZAL

13 mérkőzés

0 győzelem

0 döntetlen

13 vereség

5–63-as gólkülönbség

0 pont

HAZAI PÁLYÁN

13 mérkőzés

1 győzelem

3 döntetlen

9 vereség

13–44-es gólkülönbség

6 pont

HAZAI PÁLYÁN, ŐSSZEL

7 mérkőzés

1 győzelem

3 döntetlen

3 vereség

8–16-os gólkülönbség

6 pont

HAZAI PÁLYÁN, TAVASSZAL

6 mérkőzés

0 győzelem

0 döntetlen

6 vereség

5–28-as gólkülönbség

0 pont

VENDÉGKÉNT

13 mérkőzés

2 győzelem

1 döntetlen

10 vereség

10–51-es gólkülönbség

7 pont

VENDÉGKÉNT, ŐSSZEL

6 mérkőzés

2 győzelem

1 döntetlen

3 vereség

10–16-os gólkülönbség

7 pont

VENDÉGKÉNT, TAVASSZAL

7 mérkőzés

0 győzelem

0 döntetlen

7 vereség

0–35-ös gólkülönbség

0 pont