Árulkodó tekintet

Figyelem a tekintetét, vajon változott-e bármit is? Kihunyt-e a tűz, a győzni akarás, a teljes fordulatszámon való pörgés?

Ül a Sport utcai BKV-aréna lelátóján, elvegyülve, mégis elkülönülten a többiektől.

Mindketten tudjuk jól: neki nem itt van a helye. Sokkal inkább ott lenn, a pálya szélén, néhány méterrel lejjebb.

Mesélni kezd. Szeme a pályán, és látom, legszívesebben felugrana egy elrontott passz vagy egy technikailag rosszul kivitelezett lövés után, de nem lehet. Most még nem. Talán egy fél esztendő múlva újfent.

Stresszmentes életmód. El tudják ezt képzelni egy edzőről? Akinek fanatizálnia kell játékosait, hinni a sikerben akkor is, amikor az ember már feladná a harcot, tartani a hátát az eredménysor miatt. El tudják képzelni egy olyan emberről, akinek lételeme a mozgás, a tenni akarás?

Negyven esztendősen át kell értékelnie mindent. Öt éve él pacemakerrel a testében, de most megálljt parancsolt neki az orvos. Szó sem lehet heves gesztikulálásról a taktikai értekezleten vagy egészségügyi kocogásról. Nem tagadja, az utóbbi időszakban nem vette be az addig gondosan szedett gyógyszereket. Mint mondja, már nem hisz bennük.

Figyelem a tekintetét, vajon változott-e bármit is? Kihunyt-e a tűz, a győzni akarás, a teljes fordulatszámon való pörgés?

Három gyermekes apaként van még dolga ezen a földön. Tisztában van mindezzel, miként azzal is, valamiféle megoldás kell, mert sok minden összejött az elmúlt időszakban. A baj pedig, tudjuk: csőstül jön.

Matat a zsebében. Előhúzza mobiltelefonját, miközben beszél az egyesületről, az új igazolásokról, a tervekről, méghozzá a nagyra törő tervekről. Hisz abban, hogy lesz ő még a Szigetszentmiklósi TK edzője. Mindezt olyan hittel, meggyőződéssel mondja, hogy aligha van ember, aki nem hiszi el neki.

Egy szöveges üzenetet mutat. Szívhez szóló, könnyfakasztó mondatok állnak benne. Egyik játékosától kapta, akit csupán fél esztendeje ismer.

Mindebből lehet erőt meríteni – mondom neki. Felcsillan a szeme. Mint említi, hétfő délelőtt lett bejelentve a futballistáknak, akik egyszerűen nem akarták elengedni. Nem meglepő módon a vezetőség sem akarja. Kijelentették: továbbra is számítanak rá. Nagy szó ez a mai, elüzletiesedett világban.

Figyelem a tekintetét, vajon változott-e bármit is? Kihunyt-e a tűz, a győzni akarás, a teljes fordulatszámon való pörgés?

Szerencsére tekintete a régi. És ez jó hír. Nagyon is jó.

Július huszonharmadikán, hétfőn újabb mérkőzés kezdődött. Egyelőre a nyugodt környezetért, a feszültségektől mentes létezésért.

A nyertes kiléte nem lehet kétséges.

Székely Tibor győzelemre született.

HORVÁTH M. ATTILA