Viharsarok: napsütötte Fradi

A Ferencváros jobb összpontosítással akár nagyobb különbséggel is nyerhetett volna.

Akik azt hitték ezen az enyhülő májusi szerdai napon, hogy a gépsorok vagy a trafikos pult mögött ülő fiatalok és öregek alig várták, hogy elmúljon ez a nap, azok alighanem tévedtek. Tévedtek, mert édességbolti eladó és csomagoló kisiparos alig várta a hat órát, hogy megleshesse kedvenceit tétmeccsen. Az utolsó szón van itt a hangsúly, merthogy ne szépítsük, katasztrofális idényen lesz túl néhány hét múlva az a Békéscsaba, amely egylet néhány esztendeje nemhogy méltó partnere volt a Ferencvárosnak, hanem nem egy esetben alaposan meg is tréfálta.

A viharsarki társulat a kiesés ellen, míg a zöld-fehér brigád a bajnoki címért harcol. Két csapat, nem azonos tét.

Az a hétezer néző, aki elfoglalta helyét a Kórház utcai stadion lelátóin, azt láthatta, hogy előbb a hazai kapus, Such András, majd a hátvéd Tóth-Kovács Tamás bakizott bődületes módon. Ekkor még megúszta kapott gól nélkül a csabai védelem, a kilencedik percben azonban nem: Bartha László pedig köszönte szépen, vezetett a Ferencváros.

A folytatásban nem omlott össze a lila gárda, mi több, gólt is kapott az FTC, ám Berger József játékvezető partjelzője téves intése után szabadrúgást ítélt kifelé. Az első félóra végén aztán Michael Douglas is megirigyelte volna 1993-ban készült zseniális filmjében, amit a házigazda bemutatott. Összeomlás volt ez, lévén két percen belül Tököli Attila kétszer villant. A félidő hátralévő részében is Zoran Kuntics csapata bizonyult jobbnak.

A folytatásban sem az történt a pályán, amit Such Andrásék szerettek volna. Félreértés ne essék, a látogatók sem működtek úgy, mint a svájci óra, Lipcsei Péterék is sok esetben pontatlanul futballoztak. Ennek ellenére gyenge ez a mostani Békéscsaba, így nem meglepő, hogy az osztályváltás ellen harcol. Ha Tököli Attiláék nem rontanak annyiszor a hazai háló előtt, több találattal terhelhették volna a Kórház utcai kaput. A hajrában azért csak begyötört még egy gólt az FTC Horváth Dávid révén. Összességében felejthető volt a meccs, bár az is igaz, Berger József játékvezető ténykedését egyhamar nem lesz könnyű elfelejteni.