Az alábbiakban változtatás nélkül tesszük közzé azt a szerkesztői levelet, amely felkerült a honlapra.

„Közel két éve indítottuk be honlapunkat, augusztusban ünnepeljük második születésnapunkat. Ha ünnepeljük...

Mi komolyan vettük és még ma is (azt) hisszük, hogy a magyar labdarúgás felemelkedésének záloga az utánpótlás. Éppen ezért – és azért mert mi csak így tudunk részt vállalni a felemelkedésben – indítottuk el 2005-ben az UPfoci.hu honlapot. Úgy érezzük, hogy sikerült egy hiányként mutatkozó média-megjelenést pótolnunk. Ezt bizonyítja, hogy a portál látogatóinak száma csak az elmúlt egy évben meghaladta a 350 ezer főt, és ma már naponta több mint 1400-an látogatjátok az oldalt.
Mindez nagy örömünkre szolgált, és köszönettel tartozunk mindenkinek, akik ellátogattatok az oldalunkra. Köszönjük, hogy igénybe veszitek a szolgáltatásunkat, hiszen mi magunk úgy véljük, hogy ezzel is szolgáljuk a magyar labdarúgás ügyét.
Ugyancsak a honlap szükségességét erősíti bennünk, hogy egyre több kérdést intéztek hozzánk, javaslatot tettek témák és a tartalom bővítésére is. Mi magunk is úgy gondoltuk, hogy mindig lépünk egyet előre, és egy-két éven belül létrehozhatjuk az utánpótlás tökéletesen naprakész honlapját.
Sajnos egyelőre csak az ifjúsági I. osztályú kiemelt bajnoksággal kapcsolatban tudtuk megvalósítani elképzeléseinket. Az alacsonyabb osztályú pontvadászatok esetében pillanatnyilag azonban csak azokat az információkat jelentetjük meg, amelyeket segítőkész olvasóinktól kapunk. Ezért nekik ezúton is köszönetet mondunk, és egyúttal a többi eredményekre (is) kíváncsi érdeklődőktől ezúton szeretnénk elnézést kérni.
Tudtuk, hogy nagyra törő terveink megvalósítására saját erőnkből nem vagyunk képesek, de bíztunk ötletünk felkarolásában, és immár egy éve időnk és energiánk nagy részét arra áldozzuk, hogy támogatót, szponzort keressünk, illetve találjunk. Az előbbire sok kísérletet tettünk, az utóbbival azonban nem volt szerencsénk.
Igaz, udvarias válaszlevelekben, vagy jobb esetben személyesen, de valamennyien elutasítottak bennünket – a Bozsik-program volt támogatói ugyanúgy, mint a nagy sportszer-kereskedelmi cégek, a mobiltelefon-szolgáltatók és számtalan nagy cég, vagy éppen a labdarúgó szövetség.
Egyedül havonta jelentkező nyereményjátékunk esetében találtunk partnereket, amiért itt és most köszönetet mondunk a játékunkat több hónapon át ajándékaival támogató BIOMED KFT-nek, a LEGEA és a HUMMEL cégeknek és a Magyar Labdarúgó Szövetségnek.
Sajnálattal, de tényként tájékoztat(hat)juk az érdeklődőket, hogy támogatásunkra senki nem vállalkozott, így – továbbra is – magunkra maradtunk.
Válaszút elé érkeztünk, mert saját lehetőségeink határára értünk. Így – ha sajnálattal is, de – arra kényszerülünk, hogy – amennyiben nem találunk megfelelő támogatót – munkánkat a következő bajnokság kezdetével befejezzük.
Éppen ezért kérjük, hogy aki szívügyének érzi az utánpótlás labdarúgás támogatását, úgy érzi, hogy kezdeményezésünk jó célt szolgál, és munkánkra továbbra is szükség van, akkor a maga módján segítsen bennünket abban, hogy továbbra is megjelenhessünk. Várunk és szívesen fogadunk minden előrevivő ötletet, javaslatot, támogatót vagy támogatást, abban bízva, hogy közösen többre megyünk, és továbbra is együtt szolgálhatjuk azt, amire vállalkoztunk…

Elérhetőségünk: info@upfoci.hu”

A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy nagy a baj. Érdekes felvetés viszont, hogy tényleg ennyire gazdátlan lenne a honi labdarúgás eme lényeges, mi több, a jövő szempontjából leglényegesebb szegmense? Mert ha azok, akik támogatásukkal, segítő kezükkel tehetnének valamit a jelen és a jövő reménységeinek további megjelenési felületéért, homokba dugják a fejüket, ha így elkallódhat egy érték, akkor mire számíthatunk a továbbiakban akár csak szakmai téren?...