„Azt sem tudjuk, mi az a meccspénz!”

Miben múlta felül a Pénzügyőr a Tökölt?

SÓLYOM FERENC: Azt gondolom, elsősorban abban, hogy meg tudtuk szervezni a védekezésünket. Felkészültünk a Tököl rövidpasszos játékára. Azt tudtuk, hogy sok úgymond labdaügyes játékosa van ellenfelünknek, ebből kifolyólag megpróbáltuk a területet átadni nekik, és a labdaszerzés után kontrára játszani, ami nem túlzottan jellemző ránk, mert inkább mi is támadófutballt játszottunk, de ma a cél fontosabb volt, mint az, hogy a közönség jól szórakozzon. Bár azt hiszem, nem szórakoztak rosszul a semleges nézők, ha már egyszer semleges pályán játszottunk.

LESKÓ ZOLTÁN: Azt gondolom, hogy megérdemelten nyert a Pénzügyőr, gratulálok neki! Pontatlanok voltunk saját magunkhoz képest az első félidőben, illetőleg két figyelmetlenségből is gólt kaptunk, tehát ha azt nézem, hogy nem kidolgozott akcióból szerezte a góljait a Pénzügyőr, hiszen az első egy gyorsan elvégzett szabadrúgás, aminél totyogtunk, a másik szintén egy pontrúgás volt. Ezek hibák. Innentől kezdve ők lépéselőnybe voltak, nekünk futnunk kellett az eredmény után. Igazából ültek is a kontráik, bravúrokat mutatott be a kapusunk, de voltak nekünk is kidolgozott helyzeteink, amik sajnos nem mentek be, úgyhogy a helyzetek alapján nincs vita, eggyel többet rúgtak, és nyertek.

Milyen érzés üldözöttből üldözőnek, illetve üldözőből üldözöttnek lenni?

LESKÓ ZOLTÁN: Kezdem én a válaszadást. Mi nem nézzük a tabellát. Mi azt sem tudjuk, hogyha megnyernénk, tudnánk-e indulni a második vonalban. De meg szerettük volna nyerni a meccset, és ez nem magyarázkodás. Szerettünk volna jó eredményt elérni, de nincs bennünk kényszer. Mi ezt a hátralévő két meccset megpróbáljuk lehozni. Amire elég lesz, elég lesz. Különösebben nem problémázunk rajta, hogy feljutunk-e. Hogy mondjam… A bajnoki címmel, persze, hogy számoltunk, hiszen szerettük volna megnyerni, szerettünk volna nagy eredményt elérni. De ezzel együtt nem zavar, hogy üldözöttből üldözők lettünk. Nekünk nagyon nagy dolog a dobogó. Amikor tavaly csonkították az NB III-as mezőnyt, és elvették a csapatok végét a harmadosztályból, akkor azt mondtuk, a hatodik helyre jók vagyunk. Fordultunk a harmadikról az ősszel, és ez mindenképpen a legrosszabb esetben is megmarad. De úgy vélem, egyet azért nyernünk kell, hogy színesedjen az érem, és hogy a Százhalombattát magunk mögött tudjuk tartani. De igyekszünk megnyerni mind a kettőt, aztán meglátjuk, botlik-e a riválisunk. De nincs gond ebből, mert mondom, a tabellát mi egy percig nem néztük.

A tavalyi berobbanást követően aligha veheti el bárki is a tököli érmeket. Hollywoodi történet?

LESKÓ ZOLTÁN: Mindenképpen az. Helyezésben nem gondolkodva mondhatom, azt nem tudja senki elvenni tőlünk, hogy tavaly újonc létünkre egy negyedik helyet szereztünk, erre ráfejeltünk a következő évben egy minimum harmadikat. De hogy mindenki lássa a mi sikertörténetünket: azt sem tudjuk, mi az a meccspénz, csak hírből ismerjük. Hármat edzünk egy héten, a Feriék tudják, milyen körülmények között. Nekünk edzőpályánk sincs. A téli felkészülésünk futásból áll, illetve, hogy találunk-e az edzőmeccseknek helyet. A körülmények nem olyanok, mint egyes helyeken, és ezért sikertörténet a miénk. De kell ehhez az is, hogy hihetetlen jó közösséget alkosson a csapat, élvezik, szeretik és tudják is a fiúk, amit csinálnak.

SÓLYOM FERENC: Bárhol, bármilyen osztályban indul el az ember, bajnokságot megnyerni mindig nagy élmény. Úgy gondolom, nyilván ők is így vannak vele, ha odakerülnek, meg szeretnék nyerni. Mi is játsszuk a mérkőzéseket, minden meccsen szeretnénk győzni. A találkozó előtt beszéltünk, és mondtam a Zolinak, nálunk sok a fiatal játékos, akik még szeretnének valamit elérni a futballban, megmutatnák, hogy magasabb osztályban is képesek jól teljesíteni. Célként mi sem tűztük ki a bajnokság megnyerését, mert a tavalyi ötödik hely, amit elértünk, azután nem tudtunk erősíteni. Nincs rá pénz. Ami a működéshez szükséges, azt előteremtik nagyon tisztességesen a klubnál, de játékosvásárlásra nincs lehetőségünk, tehát elsősorban saját utánpótlásunkból merítünk, illetve vidéki csapatokból jönnek hozzánk ismeretségen keresztül. Úgy indultunk el, hogy ezek a gyerekek fejlődjenek. Ha el tudunk adni játékost magasabb osztályba, jó dolog, mert növeli a büdzsét, de kimondottan nem volt cél a bajnokság megnyerése. De azt hiszem, miután egy remek őszt zártunk, hat pontos előnyünk volt, már akkor azért megfordult mindenkinek a fejében, hogy de jó lenne megnyerni ezt a pontvadászatot. Sajnos közbeszólt a pályánk, amit nem tudtunk használni, és úgymond idegen helyre kényszerültünk, ami ebben az osztályban a legjobb pálya, úgyhogy a környezettel nincs semmi probléma. Ám nekünk és Zoliéknak is igen két komoly mérkőzésük van hátra, de még nem merem kijelenteni, hogy eldőlt a csatározás, mert bármelyikünk botolhat.

Megvannak a feltételek a másodosztályra?

SÓLYOM FERENC: Abszolút. A vezetőséggel beszélgettünk már erről, természetesen, ahogy azt előbb is említettem, a működéshez szükséges feltételeket az NB II-ben is tudják biztosítani. Amivel kevesebbek lennénk a többiekhez képest, az a játékosvásárlás. Mi biztosan nem tudnánk célirányosan megerősíteni a csapatot, ugyanezzel a kerettel kellene nekiindulnunk az NB II-nek, és olyan gárdákkal kellene felvenni a versenyt, akik dúskálnak a javakban.

Sokszor a szakma kérdésére nem kíváncsiak az ilyen-olyan döntéshozó testületek. Mit szólnak ahhoz, hogy jövőre az NB III-ban állnak rajthoz a ligacsapatok?

LESKÓ ZOLTÁN: Megmondom őszintén, nem örülök neki. A ligabajnokság az ligabajnokság, induljanak az NB I-esek a saját csoportjukban. Ott utánpótlás-képzés folyik. Elhiszem, hogy kell nekik a meccs, de mitől erősebb az NB III? Sorolják be őket az NB II-be! Viszont itt kell gondolni a harmadosztályt. Képzelje el az MTK-s, újpesti játékosokat, akiknek tizennyolc-húsz évesen komoly fizetésük van és napi kettőt edzenek: hogy versenyzel velük? Irreális lesz így a bajnokság.

Mindez, amit elmondott, publikus?

LESKÓ ZOLTÁN: Nyugodtan írja csak le, ez az én véleményem, vállalom bárki előtt. Lehet, azt kellene mondanom, örülök neki, hogy jönnek, de ez nem így van.

SÓLYOM FERENC: Nem is szabad egyikünk véleményét sem véka alá rejteni. Amit mondunk, azt vállaljuk bármilyen fórumon. Bennem kettős érzések vannak. Az jó, hogy több mérkőzést játszhatunk, mert novemberben befejeződik az ősz, majd március közepén kezdődik a tavasz. A másik része viszont az, hogy attól félek, mivel valamiféle meccspénz lesz az NB I-eseknél, azt mondják majd az itteni fiatalok, miért maradjak itt, amikor ott kapok is valamit? Picit aggódom, hogy el fogják vinni azokat, akikre építenék. Aki megnézi a mostani jegyzőkönyvet, láthatja, négy huszonegy éven aluli játszott kezdőként, három ült a padon.

LESKÓ ZOLTÁN: Még csak annyit tennék hozzá, nem egyenlő feltételekkel fog rajtolni a bajnokság. Nem hiszem, hogy van itt keresnivalójuk a ligacsapatoknak. És ne mondja azt, hogy ez nekik nem visszalépés!...