|
VÉLEMÉNY. Pécsi világos
2007.05.09. 00:42
Ezúttal az élvonalban szereplő Pécsi MFC-ről.
Pécsi világos
Valami baj lehet Pécsett. Nem csupán az a gond, hogy felmerült, vajon Keszei Ferencet, a csapat edzőjét megerősítik-e pozíciójában, maradhat, de csak bizonyos kitételekkel, no meg néhány „Ejnye-bejnye Feri”-vel vagy egész egyszerűen jó magyar szokás szerint fenéken billentik. Lássuk be, egyik sem lett volna meglepő döntés a mecsekaljai vezetők részéről. Az sem jelenthetett volna problémát, hogy három körrel a vége előtt kapja kézhez a bajuszos tréner az elbocsátó szép üzenetet, hiszen mifelénk volt már példa arra, hogy bajnokcsapat edzőjét rúgták ki, mondván, a játék nem elég látványos…
Valami baj lehet Pécsett. Keszei Ferenc végül maradt, ám hogy mégsem stimmel minden, arra szolgáljon bizonyságul ama tény, hogy bizonyos Tereki Pétertől megvált az egyesület. Nevezett úriember a csapat gyúrója – volt.
Persze lehetne jönni a hangzatos szavakkal, ha Szabados Józsefék hat pontot szereznek a Honvéd és a Paks ellen, akkor nincs miről beszélni. Ma már tudjuk, a PMFC mindösszesen egy egységet zsebelt be, amiről a következő ősrégi tréfa jutott az eszembe. Tudják, az, amikor a férfi mondja a nőnek, hogy egyet mondok, kettő lesz belőle, mire a gyengébbik nem képviselője kapásból: ugyan drágám, tegnap kettőt mondtál, azt egy sem lett belőle…
Egy újszülöttnek minden vicc új, ám talán mégsem, tudniillik a hétvégi, Paks ellen hazai pályán elszenvedett kétgólos kudarc után sokan magyarázták a bizonyítványt, ami érettségi vizsga idején párját ritkítja. A kapuban mindösszesen harminchárom (!) másodpercig maradó Sólyom Csaba korántsem száznyolcvanas pulzussal ecsetelte több hétfői lapban is, hogy kiállítása nem volt jogos, ugyanis nem utolsó emberként követte el azt a szabálytalanságot, ami után a játékvezető az öltözőbe parancsolta, mi több, csapattársai sem hibáztatták őt. Ha a pszichiáterek doyenjére Csernus Imrére nem is, egy játékvezetőre szükség lenne a Mecsekalján a szabályok ecsetelésére, tudniillik olyan kitétel, mint „utolsó ember” már nem létezik az új idők futballjában, csupán gólhelyzetről beszélhetünk. Az eredménytelenség persze értetlenkedést szülhet, pedig talán csak jobban kellene koncentrálni a gyepen, máris másról szólna a fáma.
A példa momentán adott: a két külföldi klasszisát elveszítő pécsi kosaras lányok a három nyert mérkőzésig tartó fináléban kettő-nullára vezetnek a játékos anyagot tekintve jobb Sopron ellen. Hovatovább az is igaz, szokás a tréner után Rátgéber Egyetemet is emlegetni Iványi Dalmáékkal kapcsolatban, ám egy sportággal „lejjebb” mindez már csak kisegítő iskola.
HORVÁTH M. ATTILA
|