„A múltamat nem tagadom meg”

– Nehezen szánta rá magát?

– Abból a szempontból nehéz volt otthagyni Pápát, hogy egy fantasztikusan korrekt vezetőségtől és nagyon jó hozzáállású játékosoktól kellett búcsút vennem, valamint tiszta, barátságos, kulturált várost, jó körülményeket hagytam el – mondta Bene Ferenc. – Amikor annak idején odakerültem Pápára Újpestről, akkor Zoran Kuntics vezetőedző emelte ki személyemet az utánpótlásból. Úgy érzem, négy hónap alatt kitűnően összecsiszolódtunk. Megfogadtam, akárhogy is alakul, követem őt. Ha ne adj’ Isten, eltávolítják Pápáról, természetesen én is jövök vele együtt, ha pedig más csapat hívja, és úgy érzi, szüksége van rám, akkor úgy hiszem, ki kell tartanom mellette, ez az erkölcsi és szakmai kötelességem. Annak ellenére, hogy a pápaiak marasztaltak, úgy éreztem korrektnek, ha vele tartok.

– Szavait megértem, de bizonyára nem ugyanaz lehetett a szituáció, mintha a Jászberény vagy a Budafok öltözőjének ajtaját nyitja ki egy határozott mozdulattal.

– Amikor az ember belép egy új öltözőbe, mindig furcsa. Ez az én esetemben hatványozottan igaz. Rólam mindenki tudja, hogy családi kötődésem miatt gyermekkorom óta Újpest-érzelmű vagyok. Nyilván a múltamat semmiképpen sem tagadom meg, ezzel mindenkinek tisztában kell lennie. De az is igaz, hogy mind Zoran, mind a kihívás miatt száz százalékosan mindent meg fogok tenni a Ferencváros sikeréért. Első benyomásaim mindenféle pozitívummal jártak, mert nagyon korrekten viselkedtek nem csupán a vezetők, de a játékosok és a szurkolók is.

– Ha nem akar, ne mondjon semmit: érte bárminemű szóbeli inzultus tréningre menet vagy jövet?

– Nézze, persze előfordulhatnak ilyenek, meg természetes reakciónak is veszem. Annyit kérek csak mindenkitől, amit Újpesten is kértem: ne a nevem alapján ítéljenek meg. Újpesten ez akár pozitívumként is hathatott, ám kínosan ügyeltem arra, hogy tőlem ugyanannyit követeljenek, mint mástól. És ha esetleg problémájuk van a munkámmal, akkor azt nyugodtan mondják meg! Ne azért váltsak ki pozitív tetszést vagy negatív nem tetszést az emberekből, mert az édesapám az volt, aki. Éppen ezért mondom, hogy a szakmai munkám és az emberi hozzáállásom után mondjanak rólam csak véleményt.

– Amikor kiderült, hogy Zoran Kuntics lett a befutó Détári Lajos helyett, megfordult a fejében, hogy Úristen, mire vállalkoztam?

– Ma Magyarországon annak ellenére, hogy a Ferencváros nehéz helyzetben van, az Újpest mellett a legnépszerűbb csapat. A Megyeri úton sajnos az első gárdánál nem kerültem szóba semmilyen mértékben, így nagyon-nagyon büszke vagyok arra, hogy az FTC felnőtt együtteséért dolgozhatok. Elhiheti, mindent meg is fogok tenni a siker érdekében.

– Mit vár a bemutatkozó meccstől? Tudom én jól, nem lehet könnyű felrázni a csapatot, de kupakudarc ide, Kecskemét elleni hazai vereség oda, a Ferencvárosnak mindenhol a három pontért illik harcba indulnia.

– A különbségek lecsökkentek, főleg abból a motivációs pluszból kifolyólag, hogy mindenki a Fradit akarja megverni. Természetesen fontos mérkőzés következik a Tuzsér életében, szóval nagyon nehéz dolgunk lesz. A múlttal személy szerint semmiképpen nem szeretnék foglalkozni. Egy biztos: mi az öltözőben azt sugalljuk, hogy összefogásra van szükség. Az első edzések tapasztalatával szemben egy intenzívebb, sokkal célratörőbb és alázatosabb hozzáállás kell mindenki részéről. Ezzel kapcsolatban abszolút partnerek az idősebb játékosok, és ha a fiatalok felnőnek melléjük, nagyon jó együttest fognak alkotni.

– Feltételezem, mostantól végképp nem lesz sok ideje, de mégis: követi a Pest megyei első osztályban szereplő Felsőpakony eredményeit?

– Kicsit távol kerültem Budapesttől, így Felsőpakonytól is. Kevés mérkőzésükön tudtam ott lenni, egészen pontosan a tavaszi bajnokijaik közül egyen sem. Amikor lett volna rá lehetőségem, akkor egy napon játszottak a Pápával. Szinte napi kapcsolatban vagyok a vezetőkkel, a volt játékosaimmal, illetve játékostársaimmal. Tudom az eredményeiket és gólszerzőiket. Ezúton is nagyon sok sikert kívánok Dömének, ám egy kicsit mindig is a magaménak fogom érezni Felsőpakonyt.

– Mint ahogy érthető okból a Pápát is. Ön szerint mire lehet képes a Pápa a folytatásban?

– Bátran állíthatom, és ezt elmondhatják a nagyon korrektül viselkedő pápai vezetők, élükön Bíró Péterrel, hogy mi egy jól felkészített, kész csapatot adtunk át. A legutóbbi információm szerint ezt „Kipu” is alátámasztotta. Úgy érzem, elvileg a nehéz meccseken túl van a Pápa, hiszen már csak a tabellán mögöttük helyezkedő alakulatokkal fognak játszani. Szerintem „Kipu” szakmai tudása és emberi hozzáállása alapján továbbra is kihozza, ami benne van a társaságban. Mi egy megfelelő alapot készítettünk neki, és egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a hátralévő összes mérkőzést meg tudják nyerni a fiúk. Zoran nevében is mondhatom, szurkolunk nekik, ráadásul abszolút pozitív hangvételben váltunk el egymástól.

– Tegyük fel, minden remekül alakul, egy három kívánságot teljesítő jó tündér sem formázhatná jobban a sorsát. Jövőre akkor ugyebár Újpest–Fradi csatára is mód nyílhat…

– Azt hiszem, ha bárki nem indulatból próbál az én személyemmel kapcsolatban reagálni, hanem kicsit beleképzeli magát a helyzetembe, láthatja, én abszolút mértékben kihívásnak és kőkemény munkának érzem a feladatot, hiszen az volt az álmom, hogy felnőttekkel foglalkozhassak. A jelenlegi énem azt mondatja velem, bárcsak így lenne, mert ez azt jelentené, sikerült feljutnunk a Ferencvárossal az élvonalba. Egyet azonban hangsúlyozni szeretnék: akárhogy is alakul az élet, semmiképpen sem fogok megváltozni. Maradok az, aki voltam. Bízom bennem, befogadnak az Üllői úton, és Újpesten nem fognak kiutálni, hiszen nincs okuk rá. De ha meg is utálnak vagy szeretni fognak, azt kizárólag a tetteim alapján tegyék.